MIÉRT WALLTHERM?
AMIT A WALLTHERM FELÜLETFŰTÉS-HŰTÉSI RENDSZERRŐL TUDNI ÉRDEMES Vegye fel velünk a kapcsolatot még ma!HOGYAN ÉS MILYEN FŰTÉSI-, HŰTÉSI RENDSZERT
ÉRDEMES VÁLASZTANI?
Egy fűtési- (hűtési) rendszer kialakítása előtt számtalan tényező befolyásolja azt a döntésünket, amellyel meghatározzuk a fűtési rendszer típusát. Ekkor olyan döntést hozunk meg, amely az épület használói, tulajdonosai életében döntő fontosságú, hiszen évekig, évtizedekig ez a rendszer fog működni. Megváltoztatása, átépítése jelentős anyagi ráfordítást igényel, nem említve az építési munkálatok okozta kényelmetlenségeket.
A fűtési- hűtési rendszerek kialakításakor elsőrendű szempont a helyiségben tartózkodó személyek kellemes közérzetének biztosítása.
Közérzetünket számtalan tényező befolyásolja, az egyik legjelentősebb ezek közül a hőérzetünk, melyet alapvetően befolyásol a levegő hőmérséklete és a határoló felületek hőmérséklete, valamint nem szabad kihagyni a levegő relatív páratartalmát és áramlási sebességét, a viselt ruházatot és a bent tartózkodók belső hőfejlesztését. Ezek közül az egyik legfontosabb a határoló felületek hőmérséklete, hiszen az emberi test hőleadásának és ezáltal hőfelvételének döntő része sugárzásos úton történik (ezen belül az emberi fej kiemelten érzékeny a besugárzásra).
Egy helyiségben fűtött határoló felületeknél a helyiség levegőjének hőmérséklete akár 2-4°C-kal is csökkenthető.
Az energiahatékonyság és energiatakarékosság napjainkban az épületgépészet egyik legfontosabb célkitűzései közé tartozik. Kutatások szerint, csak a sugárzó fűtések alkalmazása hagyományos hőtermelővel, már jól mérhető megtakarítást eredményez a konvekciós fűtésekkel szemben.
Tartós, 1°C-os helyiséghőmérséklet csökkentés 4-6%-os energiafogyasztás csökkenést jelent.
Amennyiben további – a hagyományoshoz képest jelentős – energiamegtakarítás a célunk, más, a hőtermelésben napjainkban teret nyerő berendezéseket is alkalmaznunk kell. Természetesen az optimális és minden szempontból korszerű fűtési rendszerekkel akkor érhető el tökéletes eredmény, ha azt, az épület egészével összhangba hozták, és arra vonatkozó lényeges adatok alapján tervezik meg. Ezek a fő okai annak, hogy jelentős fejlesztések indultak el a felületfűtés- hűtési rendszerek irányába, amelynek további lendületet adott a korszerű fűtési energiát előállító berendezések (hogy csak a legelterjedtebbeket említsük: kondenzációs kazánok, hőszivattyúk, napkollektorok) töretlen technikai fejlődése és folyamatos, egyre nagyobb ütemben növekvő térnyerése a hagyományos fűtési rendszerekhez képest.
A WALLTHERM FELÜLETFŰTÉS-HŰTÉSI
RENDSZER KIALAKÍTÁSA
SZÁRAZ RENDSZER
A száraz fektetésű WALLTHERM felületfűtés-hűtés rendszer legfontosabb eleme a Magyarországon gyártott WALLTHERM hűtő-fűtő panel.
A WALLTHERM panel 15 mm-es tűzgátló gipszkartonpanelből és a panelba mart horonyba elhelyezett 10×1,3 mm átmérőjű oxigéndiffúzió ellen védett PE-RT csövekből áll. A gyártás során folyamatos minőségellenőrzés mellett a csövek behelyezése után a panelek hátoldala gipszes – tömítő – glettelést, majd üvegszálerősítésű hálóval újabb glettelést kap, a megfelelő hőátadás és merevség elérése érdekében.
A WALLTHERM panel hagyományos és könnyűszerkezetes épületeknél egyaránt alkalmazható, a kiépítés után a vakolt falnál jelentősen kisebb glettelési és csiszolási munkával sima és homogén mennyezet, vagy falfelület érhető el. További megtakarítást jelent a vakolási munkálatok elmaradása is. A WALLTHERM panelek lakótér felőli oldalán a gyártás során felrajzolásra kerül a csőhálózat, ezzel a festés előtt elkerülhető a csövek esetleges megfúrása vagy véletlen sérülése.
A WALLTHERM panelek mérete 2,5 m2 (2,0 x 1,25 m).
A fűtőpanelek 3 méretben készülnek, mely különösen előnyös tetőtér beépítés illetve kisebb helyiségek fűtő-hűtő felületeinek kialakításakor.
NEDVES RENDSZER
A nedves fektetésű WALLTHERM felületfűtés-hűtés rendszer kialakításánál a csőregiszterek rögzítésére a még vakolatlan felületen tartósíneket alkalmazunk. Ezeket a szerkezethez műanyag dűbelek segítségével rögzítjük, majd ebbe, a méretezés során meghatározott távolságot betartva kell a csöveket bepattintani. Az íveknél a csöveket kampós ívrögzítővel szintén le kell fogatni. Egy átlagos regiszter 6-8 m2 felületnél nem lehet nagyobb.
A nedves csőfektetési eljárásnál a cső külső fala és a rabitz háló között 2 mm, a háló fölött 8 mm vakolatvastagság ajánlott. A vakolóanyag megválasztásánál körültekintően kell eljárni, a vakolatnak jó hővezetőnek és flexibilisnek kell lennie, ezért nem alkalmazható pl. hőszigetelő vakolat sem! A vakolaton kialakuló repedezések elkerülése érdekében üvegszövet háló alkalmazása minden nedves fektetésű WALLTHERM rendszer esetében kötelező. Az üvegszövet hálónak a cső fölötti vakolatrétegben átlapolva kell elhelyezkednie.
A tervezés és a kivitelezés során ügyelni kell arra, hogy egy csőpárra (áramlási ellenállások és az optimális hőleadás miatt) maximum három WALLTHERM panel vagy regiszter köthető.
Figyelni kell arra, hogy ezeket Tichelmann rendszerben kössük az osztó-gyűjtő csőre. Törekedni kell arra, hogy egy-egy hármas mező a szabályozás miatt, egy helyiséget lásson el. A Tichelmann elrendezés biztosítja az egyenletes tömegáramot mindegyik regiszterben.
Osztó gyűjtő csöveknek 20×2 mm-es WALLTHERM csövet alkalmazzunk.
PADLÓFŰTÉS
A WALLTHERM padlófűtés kialakítása a ma már hagyományosnak nevezhető módszerekkel végezhető. Az alkalmazott rétegrend ideális vastagsága 10 cm, ebben helyezkedik el a fűtőcső. A cső elhelyezésénél arra törekedjünk, hogy a fűtőcső tetejére minimum 5 cm betonréteg kerüljön.
Úgy a WALLTHERM padlófűtés, mint a nedvesfektetésű WALLTHERM rendszer első felfűtését megkezdeni csak a vakolóhabarcs illetve a beton teljes megkötése után, a helyiség hőmérsékleténél 10 °C-kal magasabb hőmérsékletű, de legalább 20 °C-os fűtővízzel kell végezni. A további vízhőfok emelés 5 nap múlva következhet. A végleges üzemi hőmérséklet a felfűtés megkezdése utáni 10. napon érhető el. Ma már van olyan készülékgyártó aki a saját szabályzójába esztrichszárító funkciót programoz, ezzel elérhető, hogy a készülék beavatkozás nélkül végigfuttassa a teljes szárítófunciót, így gyorsítva (különösen hűvösebb időben) a betonszerkezet megkötését.
ÉPÜLETSZERKEZET TEMPERÁLÁS
A Walltherm épületszerkezet temperálás nagyobb épületeknél már bevált és családi házaknál is egyre jobban elterjedő megoldás. A szerkezet temperálás különösen előnyös hűtés rásegítésre.
A szinteket elválasztó födémszerkezetbe helyezzük el a hűtő-fűtő csőregisztereket vasbeton hálóra szerelve . Az épületszerkezet temperálás alacsony előremenő hőmérsékletet igényel, ideális kúthűtés vagy hőszivattyú létesítése esetén. Az épületszerkezet hőtároló-képességét kihasználva, alacsony beruházási költség mellett, jelentős energia-megtakarítás érhető el. Alkalmazásánál a helységenkénti szabályozásra nagyobb figyelmet kell fordítani, mivel a teljes épületszerkezet hőmérsékletét egységesen megnöveltük, vagy csökkentettük.
SZABÁLYOZÁS
A WALLTHERM rendszerhez megfelelő szabályozás szükséges. A szabályozás kialakítása rendkívül rugalmas, bármilyen felhasználói igény – akár a helyiségenkénti eltérő hőmérséklet beállítás is – kielégíthető. Alapesetben egy érzékelő egység kerül felszerelésre, amely méri az adott helyiség hőmérsékletét és továbbítja a központi egységbe. A központi egység vezérli, az adatok folyamatos kiértékelése mellett, az osztó-gyűjtőn elhelyezkedő termoelektromos fejeket, amelyek zárják vagy nyitják az egyes helyiségekbe tartó hűtő ill. fűtővíz útját, ezáltal folyamatosan tartva a megkívánt hőmérséklet. A központi elektronika gondoskodik még a szivattyúk és a hőtermelő, vagy a hűtő egység megfelelő időbeni indításáról és kikapcsolásáról is. Az elektronika lehetővé teszi egyéb extrák (távvezérlés,wifi, stb.) alkalmazását is.
Hűtés esetén feltétlenül szükséges harmatpont érzékelők beépítése is. A harmatponti érzékelők beépítésével megakadályozható, hogy a hűtött felület a helyiségben meglévő légállapothoz tartozó harmatpont (az a hőmérséklet, ahol az adott páratartalom mellett a felületi párakicsapódás megindul) alá hűljön.
A megfelelő szabályozásához elengedhetetlen a jó minőségű osztó-gyűjtő beépítése. Az osz tó-gyűjtő egységeknek felület fűtés- hűtés esetén minden esetben áramlásmérővel és körönkénti szabályozási lehetőséggel kell rendelkezniük! A körönkénti szabályozási lehetőséget az osztóra szerelt, és a központi szabályozóegységgel összekötött, termoelektromos állítómotorok biztosítják. A rendszer beszabályozása és működése során az átfolyásmérők segítségével ellenőrizhető, hogy az egyes regiszterek elegendő fűtő vagy hűtőközeget kapnak-e. Ezek a termékek fontos elemei a rendszernek, helyes együttműködésük a szabályozóval és a kialakított hálózattal biztosítja a megfelelő üzemelést.
Fontos kiemelni, hogy a felület fűtés- hűtési rendszerek, a rendkívül kedvező közérzet biztosítása mellett, kiemelkedő gazdaságossági mutatókkal rendelkeznek, ha hőtermelő berendezésként korszerű, a rendszerhez jól illeszthető terméket választunk.
Amennyiben fűtési üzemmódban működik a rendszerünk az előremenő (energiaszállító) vízhőmérséklet legfeljebb 35-45°C lehet, a visszatérő pedig ettől kb. 5-10°C-kal hidegebb lesz. A mai modern energiatermelő berendezések – pl. a hőszivattyú, mint energiatermelő – a legnagyobb hatékonyságot mutatják a maximum 30-35°C-os fűtési célú melegvíztermelés területén.
A WALLTHERM rendszerrel 80-100 W/m2 fűtőteljesítmény érhető el, de ezt minden esetben befolyásolja a fűtővíz hőfoklépcsője, a csővezetékek távolsága és a szerkezet hőátbocsátási tényezője. Hűtési üzemmódban ezek a hőfoklépcsők jóval alacsonyabbak, de 18°C-nál hidegebb előremenő vizet a harmatpont miatt, általában nem vezetünk a rendszerbe. Ha a hűtési üzemmód a méretezés alapja, akkor a korlátozott minimális előremenő hőmérséklet miatt, nagyobb felületeket kell bevonni a rendszerbe. A felülethűtő rendszer méretezésekor ezért 60-70 W/m2 hűtőteljesítménnyel lehet számolni. Ebből adódóan a regiszterek nagyságát célszerű mindig hűtésre tervezni,mert bár nagyobb beépített felületre van szükség,ha később,a kivitelezés befejezése után mégis felmerül a hűtési igény megrendelői oldalon ,a rendszer képes kielégíteni a megrendelői igényeket. Mivel a felületfűtés-hűtésnél plusz hőleadófelületek kialakítása bonyolult és költséges,ezért jobb előre tisztázni a rendszer tervezésénél a végfelhasználói igényszintet.
Meg kell említeni, hogy amennyiben a falakat alkalmazzuk fűtési–hűtési célra, a hőleadás illetve a hűtés hatásfoka a bútorozás miatt nagymértékben csökkenhet. Ezt megfelelő tervezéssel (előzetes bútorozási terv, a csőregiszterek ésszerű elhelyezése) elkerülhető. A mennyezet kihasználása ebből a szempontból is kedvezőbb és a későbbi szobaátrendezések sem ütköznek akadályba.
Festés után a csőregiszter keresése speciális műszerekkel vagy hőre elszíneződő fóliával lehetséges, elkerülve a falon belüli csővezetékek elfúrását.